Mire való a kormányzati honlap?

  • Kálmán C. György
  • 2012. április 6.

Első változat

Normális ember normális esetben persze nem olvas kormányzati portálokat – én sem, erre is a Facebookon hívták fel a figyelmemet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos honlapján ugyanis megjelent egy írás, ismeretlen szerző tollából, „Kinek akar ártani Szajlai Csaba?” címmel, Nemzetgazdasági Minisztérium szellemes aláírással.

Nem, nem felháborodott sajtólevelezők szabad fórumán járunk, hanem az ország egyik minisztériumának portálján. Ehhez képest azt, akiről az ismeretlen szerző ír – és azt sem tudjuk, kiről, kinek milyen megnyilatkozásáról nyilvánít véleményt –, „felelőtlennek” nevezi rögtön az írás első sorában, közli, hogy valamely eredményt elvitatni „az olvasókkal szemben is tisztességtelen dolog” (aha, tehát valamilyen újságcikkről kell, hogy szó legyen), „közgazdasági tudatlanságot” vet vitapartnere szemére, az utolsó két mondat pedig a megsemmisítés erejével hat: „A pozitív adatok lesajnálásával a magyar emberek erőfeszítését, a magyar vállalkozók munkáját értékteleníti el – amely egy magyar újságírótól tiszteletlenség a hazájával szemben is. [Új bekezdés.] Költségvetési trendfordulónak vagyunk tanúi Magyarországon, aki ezt nem látja, az vak, aki semmibe veszi a magyar emberek erőfeszítéseit, az pedig felelőtlen.”

De miről van szó?

Voltaképpen nem különösebben érdekes. Csekély utánakereséssel kideríthetjük, hogy a Magyar Hírlapban jelent meg egy cikk a címben említett Szajlai Csaba tollából, amely kritikát fogalmaz meg Matolcsy Györggyel, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőjével szemben. A magas minisztérium azt hiszi, az egész ország remekül ismeri ezt az írást, mindenki lépten-nyomon, úton-útfélen erről beszél, elegendő tehát leírni ezt a szörnyű nevet (Szajlai Csaba!), és a www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium lelkes és hűséges olvasói azonnal a fejükhöz kapnak, és rögtön borzadva idézik a felelőtlen, tiszteletlen, tudatlan cikket. Azt gondolja továbbá, hogy ha bírálat éri a tárca vezetőjét, akkor azonnal a kormányzati portálon kell reagálnia és minősítenie azt az írást (és annak szerzőjét), amely ezt a vérlázító bűnt elkövette. Erős szavakkal meg kell bélyegeznie a felháborító szöveget – csak így állhat helyre a világ erkölcsi rendje.

Vagy pedig – legyünk hiszékenyek – ez az egész csak egy hisztérikusan túlérzékeny, az internet (és a hatalmi ágak) működésében teljesen járatlan, saját felháborodását nehezen kezelő, túlbuzgó idióta magánakciója.

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.