Mire való a kormányzati honlap?

  • Kálmán C. György
  • 2012. április 6.

Első változat

Normális ember normális esetben persze nem olvas kormányzati portálokat – én sem, erre is a Facebookon hívták fel a figyelmemet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos honlapján ugyanis megjelent egy írás, ismeretlen szerző tollából, „Kinek akar ártani Szajlai Csaba?” címmel, Nemzetgazdasági Minisztérium szellemes aláírással.

Nem, nem felháborodott sajtólevelezők szabad fórumán járunk, hanem az ország egyik minisztériumának portálján. Ehhez képest azt, akiről az ismeretlen szerző ír – és azt sem tudjuk, kiről, kinek milyen megnyilatkozásáról nyilvánít véleményt –, „felelőtlennek” nevezi rögtön az írás első sorában, közli, hogy valamely eredményt elvitatni „az olvasókkal szemben is tisztességtelen dolog” (aha, tehát valamilyen újságcikkről kell, hogy szó legyen), „közgazdasági tudatlanságot” vet vitapartnere szemére, az utolsó két mondat pedig a megsemmisítés erejével hat: „A pozitív adatok lesajnálásával a magyar emberek erőfeszítését, a magyar vállalkozók munkáját értékteleníti el – amely egy magyar újságírótól tiszteletlenség a hazájával szemben is. [Új bekezdés.] Költségvetési trendfordulónak vagyunk tanúi Magyarországon, aki ezt nem látja, az vak, aki semmibe veszi a magyar emberek erőfeszítéseit, az pedig felelőtlen.”

De miről van szó?

Voltaképpen nem különösebben érdekes. Csekély utánakereséssel kideríthetjük, hogy a Magyar Hírlapban jelent meg egy cikk a címben említett Szajlai Csaba tollából, amely kritikát fogalmaz meg Matolcsy Györggyel, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőjével szemben. A magas minisztérium azt hiszi, az egész ország remekül ismeri ezt az írást, mindenki lépten-nyomon, úton-útfélen erről beszél, elegendő tehát leírni ezt a szörnyű nevet (Szajlai Csaba!), és a www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium lelkes és hűséges olvasói azonnal a fejükhöz kapnak, és rögtön borzadva idézik a felelőtlen, tiszteletlen, tudatlan cikket. Azt gondolja továbbá, hogy ha bírálat éri a tárca vezetőjét, akkor azonnal a kormányzati portálon kell reagálnia és minősítenie azt az írást (és annak szerzőjét), amely ezt a vérlázító bűnt elkövette. Erős szavakkal meg kell bélyegeznie a felháborító szöveget – csak így állhat helyre a világ erkölcsi rendje.

Vagy pedig – legyünk hiszékenyek – ez az egész csak egy hisztérikusan túlérzékeny, az internet (és a hatalmi ágak) működésében teljesen járatlan, saját felháborodását nehezen kezelő, túlbuzgó idióta magánakciója.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.