Mire való a kormányzati honlap?

  • Kálmán C. György
  • 2012. április 6.

Első változat

Normális ember normális esetben persze nem olvas kormányzati portálokat – én sem, erre is a Facebookon hívták fel a figyelmemet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos honlapján ugyanis megjelent egy írás, ismeretlen szerző tollából, „Kinek akar ártani Szajlai Csaba?” címmel, Nemzetgazdasági Minisztérium szellemes aláírással.

Nem, nem felháborodott sajtólevelezők szabad fórumán járunk, hanem az ország egyik minisztériumának portálján. Ehhez képest azt, akiről az ismeretlen szerző ír – és azt sem tudjuk, kiről, kinek milyen megnyilatkozásáról nyilvánít véleményt –, „felelőtlennek” nevezi rögtön az írás első sorában, közli, hogy valamely eredményt elvitatni „az olvasókkal szemben is tisztességtelen dolog” (aha, tehát valamilyen újságcikkről kell, hogy szó legyen), „közgazdasági tudatlanságot” vet vitapartnere szemére, az utolsó két mondat pedig a megsemmisítés erejével hat: „A pozitív adatok lesajnálásával a magyar emberek erőfeszítését, a magyar vállalkozók munkáját értékteleníti el – amely egy magyar újságírótól tiszteletlenség a hazájával szemben is. [Új bekezdés.] Költségvetési trendfordulónak vagyunk tanúi Magyarországon, aki ezt nem látja, az vak, aki semmibe veszi a magyar emberek erőfeszítéseit, az pedig felelőtlen.”

De miről van szó?

Voltaképpen nem különösebben érdekes. Csekély utánakereséssel kideríthetjük, hogy a Magyar Hírlapban jelent meg egy cikk a címben említett Szajlai Csaba tollából, amely kritikát fogalmaz meg Matolcsy Györggyel, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőjével szemben. A magas minisztérium azt hiszi, az egész ország remekül ismeri ezt az írást, mindenki lépten-nyomon, úton-útfélen erről beszél, elegendő tehát leírni ezt a szörnyű nevet (Szajlai Csaba!), és a www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium lelkes és hűséges olvasói azonnal a fejükhöz kapnak, és rögtön borzadva idézik a felelőtlen, tiszteletlen, tudatlan cikket. Azt gondolja továbbá, hogy ha bírálat éri a tárca vezetőjét, akkor azonnal a kormányzati portálon kell reagálnia és minősítenie azt az írást (és annak szerzőjét), amely ezt a vérlázító bűnt elkövette. Erős szavakkal meg kell bélyegeznie a felháborító szöveget – csak így állhat helyre a világ erkölcsi rendje.

Vagy pedig – legyünk hiszékenyek – ez az egész csak egy hisztérikusan túlérzékeny, az internet (és a hatalmi ágak) működésében teljesen járatlan, saját felháborodását nehezen kezelő, túlbuzgó idióta magánakciója.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.